90 évvel ezelőtt halt meg Baksay Sándor a csurgói református schola legnagyobb diákja. A kimagasló egyházférfiről, szépíróról és néprajzkutatóról számos értékelő megemlékezés született már, de mint pedagógust és főként nevelőt ez ideig nem elemezték még. Szabó Sándor tanulmánya Baksay Sándor pedagógiai hitvallását elemzi.
2005. június 27-29-én Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban tartotta 11. évi közgyűlését az Egyházi Könyvtárak Egyesülése. Az elmúlt évek konferenciáinak és találkozóinak a listája a csurgói református gimnáziumban.
"A Nagy Könyv" - református szemmel. Válogatás a döntőbe bejutott 12 műből. Gárdonyi Géza: Egri Csillagok című művéről Füstösné Ábrahám Judit, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanára ír.
Festetics György és Nagyváthy János születésének 250. évfordulója alkalmából kiírt irodalmi pályázaton Gregász Rita, a csurgói Csokonai református gimnázium 10.osztályos tanulója lett az első helyezett.
A Magyar Református Nevelés 2005. februári szám címlapjának tartalmából: Csokonai Csurgón. Csokonai tevékenysége és kultusza Csurgón - Szabó Sándor cikke Csokonai halálának 200. évfordulója alkalmából.
Csurgót és gimnáziumát Csokonairól ismeri az ország. Kevesebben tudják, hogy itt élt Nagyváthy János is, a korszak neves agrár-szakírója. A gimnázium iskolaparkjának területén élt és gazdálkodott. A parkba lépőt egy emlékoszlop tájékoztatja, hogy "Itt állott Nagyváthy János háza..." és sírja is a gimnázium parkjában van.
A kölcsönös kiátkozások visszavonását aláíró augsburgi nyilatkozat aláírása előtt hívott össze lelkészi találkozót Maczkó Gyula csurgói kerületi esperes.
Az 1866-os tanév nyomtatott értesítője közli először Marczali Henrik -egyetemi tanár, történetíró és akadémikus- nevét, aki nyolcéves korától tizenegy éves koráig a Csurgói Gimnázium tanulója volt.
A Protestáns Napok keretében, azon belül is a Baksay-emlékhelyek találkozójával kezdődött a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium alapításának 210., újraindításának 10. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozata. Az Alma Mater legnagyobb diákja születésének 170., Csurgóról elkerülésének 155. évfordulója adta az alkalmat a megemlékezésre.
Illyés Gyula 1948. május 10-én látogatott először Csurgóra. Németh Lászlóval együtt azért jöttek, hogy az akkor nagyon szűkös körülmények között élő Tamási Áron számára valamiféle állást szerezzenek, esetleg nevelőként elhelyezzék a kollégiumban.
Tíz éve áll a gimnázium parkjában az aradi vértanúk emlékműve. A nemzet mártírjaira Szabó Sándor, a református gimnázium igazgatójának ünnepi beszédével emlékezünk.
A mai református templom helyén állt egykori parókia 1938 és 1950 között Csomasz Tóth Kálmánnak, a magyar egyházi zene tudós professzorának adott otthont. Az általa írt és róla szóló könyvek sorából kiemelkedik a magyar reformátusok használatára készült Énekeskönyv, amelyet Csomasz Tóth Kálmán szerkesztett, és olyan nagytudású emberek segítették a válogatásban, mint Dr. Révész Imre, Dr. Karácsony Sándor és Ádám Jenő. A neves lelkipásztor, a tudományterület nemzetközileg elismert szaktekintélye 100 évvel ezelőtt, 1902. szeptember 30-án született Tapolcafőn.